Az Android egy Linux kernel fölött futó, mobil operációs rendszer. Fejlesztését az Android, Inc. kezdte meg, amit később aGoogle felvásárolt, majd az Open Handset Alliance nevű szövetség vette át a fejlesztését.[7] A fejlesztők Java nyelven írhatnak alámenedzselt kódot, az eszközt a Google által fejlesztett Java programkönyvtárokon keresztül vezérelve.[8]
Manapság leginkább mobil eszközökön találkozhatunk Android operációs rendszerrel. A platform lényeges része a Google eszköztár, amely lehetővé teszi, hogy a Google (illetve Gmail) azonosítónk megadása után a névjegyzéket, az üzeneteinket, a beszélgetéseinket, a naptárunkat, illetve a webes fotóalbumunkat az operációs rendszer szinkronban tartsa. Ha levelezni kezdünk egy új partnerrel a Gmail keretein belül, akkor az Android névjegyzékében megjelenik az új név; ha egy telefonhívás után felvesszük a névjegyzékbe a hívó adatait, akkor a Gmail kapcsolataink között jelenik meg szinte azonnal, s igaz ez a naptárunkra, illetve a GTalk beszélgetéseinkre is. A mobilban lévő kamera segítségével készített fotókat meg tudjuk osztani a Picasa portálon, illetve a Latitude használatával megoszthatjuk a pontos helyzetünket ismerőseinkkel.
Képesek vagyunk egy Chrome leszármazott böngészővel a világhálót elérni, a mobil eszköz tudása megfelel egy átlagos böngésző tudásának (2.2 verzió esetén Flash Lite 10.1 révén Flash tartalom is működik), bár az élménynek a kijelző mérete szab határokat, a szöveg újratördelése és a kényelmes zoom funkciók okán mégis hasznos lehet utazás közbeni internetezésre.
A platform alapból támogat különféle multimédia formátumokat, legyen az zene vagy videó, ám a letölthető programok révén szinte alig van olyan média fájl, amelyet ne tudnánk megszólaltatni.
Az Android további érdekessége a Google Play (vagy Play Áruház), korábbi nevén Android Market, ahol több mint 520 000 kategorizált alkalmazást tudunk letölteni a telefonunkra. Vannak köztük ingyenesek és fizetősek is.
Az Android platform abból a célból született, hogy egységes nyílt forrású operációs rendszere legyen a mobil eszközöknek (és itt elsősorban az okostelefon kategóriát kell érteni, mintsem egyszerű mobiltelefonokat). Az elképzelés alapja egy Linux alapú operációs rendszer volt, amelyet úgy alakítanak át, hogy képes legyen problémák nélkül kezelni a mobil eszközök integrált hardvereit (érintőképernyő, WiFi, HSDPA, Bluetooth, stb.). Az első lépéseknél nem volt szó Java nyelvről, azonban a Google 2005 júliusában megvásárolta az Android nevű céget, és új irányt adott a fejlesztésnek: a Linux kernel fölé egy virtuális gép került, amely a felhasználói felület kezeléséért és az alkalmazások futtatásáért felelős.
Ez nem ment egyik napról a másikra, és a Google az első évben igen csöndesen dolgozott, 2007 elején kezdtek kiszivárogni olyan hírek, hogy a Google belép a mobil piacra. Az iparági pletykák végül igaznak bizonyultak, bár sok esetben túlzó állításokat és rémhíreket lehetett olvasni a híroldalakon. 2007. november 5-én az Open Handset Alliance bejelentette az Android platformot, kiknek tagjai között több tucat mobil technológiában érdekelt céget megtalálunk, akik érdekeltek egy szabad és nyílt forrású platform bevezetésében.
Napjainkra az Android platform iránt a mobiltelefon és a Tablet gyártók izgalmát leszámítva nagy érdeklődés mutatkozik a gépjárművek fedélzeti számítógépét és navigációját szállító cégek, illetve az ipari automatizálás irányából is, hiszen minden olyan helyen kényelmes az Android, ahol alapvetően kicsi a kijelző, limitáltak az erőforrások és az adatbevitel nem egérrel és/vagy billentyűzettel történik.
A platform egyszerűnek tűnik, és messziről nézve egyszerű is, vessünk egy pillantást az alábbi ábrára:
Mint láthatjuk, a platform alapját a vörös színnel jelölt Linux kernel adja, amely tartalmazza a hardver által kezelendő eszközök meghajtó programjait. Ezeket azon cégek készítik el, amelyek az Android platformot saját készülékükön használni kívánják, hiszen a gyártónál jobban más nem ismerheti a mobil eszközbe integrált perifériákat. Ez a kis méretű kernel adja a memória kezelését, a folyamatok ütemezését és az alacsony fogyasztást elősegítő teljesítmény-kezelést is.
A kernel szolgáltatásait használják a Linux rendszerekben meglévő különféle programkönyvtárak, mint a libc, az SSL vagy az SQLite; ezek C/C++ nyelven vannak megvalósítva, és a Linux kernelen futnak közvetlenül. Részben ezekre épül a Dalvik virtuális gép, amely egyáltalán nem kompatibilis a Sun virtuális gépével, teljesen más az utasítás készlete, és más bináris programot futtat. A Java programok nem egy-egy .class állományba kerülnek fordítás után, hanem egy nagyobb Dalvik Executable formátumba, amelynek kiterjesztése .dex, és általában kisebb, mint a forrásul szolgáló .class állományok mérete, mivel a több Java fájlban megtalálható konstansokat csak egyszer fordítja bele a Dalvik fordító. A virtuális gép más, mint a Java alatti megszokott virtuális gép, vagyis a Java csak mint nyelv jelenik meg!
A kék színnel jelölt részekben már csak Java forrást találunk, amelyet a virtuális gép futtat, s ez adja az Android lényegét: a látható és tapintható operációs rendszert, illetve a futó programokat. A virtuális gép akár teljesen elrejti a Linux által használt fájlrendszert, és csak az Android Runtime által biztosított fájlrendszert láthatjuk.
Az Android 1.0 (Apple pie) platform 2008. október 21-én került kiadásra Apache licenc alatt, amely - egy szűk fanatikusokból álló rétegen kívül - nem nyerte el igazán az átlag felhasználók tetszését. A platform stabilitása megfelelő volt ugyan, inkább a használhatósága volt nehézkes, sok esetben pedig a kinézete nem volt megfelelő. A HTC által gyártott G1 is inkább csak koncepció-telefon volt - elősegítendő a fejlesztők munkáját, illetve felkeltendő a cégek érdeklődését, mint használható mobil eszköz.
Ez a jelentéktelen mértékben elterjedő kiadás 2009. februárban jelent meg, felkerült a G1 telefonokra, sok apró hibát javított, amely az eltelt pár hónap alatt napvilágra került, de az igazán égető problémákra nem adott gyógyírt.
Majd fél évvel az első verzió után jelent meg a 2.6.27 verziójú Linux kernelen alapuló Android platform, amely tucatnyi újítást tartalmazott:
A 2009 szeptemberében megjelenő 1.6 verzió az előző kiadás ráncfelvarrásaként érkezett:
A 2009 októberében kiadásra kerülő 2.0 verzión a Google régebb óta dolgozott, s a változások is mélyebbre hatottak, ami a verziószámból is látszik:
A 2.0 kiadása után nem sokkal érkezett a 2.0.1 verzió, amely több apró - de bosszantó - hibát javított, illetve 2010. januárban a 2.1 verzió, amely további javításokat hozott az Android világába. Az Eclair legsikeresebb verziója a 2.1 lett, a 2.0 és a 2.0.1 minimálisan terjedt el, az OHA tagok eszközeire csak 2.1 került fel.
Android 2.1 (Eclair) operációs rendszerrel rendelkeznek a Sony Ericsson X8, Samsung Galaxy Spica (GT-I5700), Galaxy 3 (GT-I5800) és Galaxy S (GT-I9000) mobiltelefon modellek és a Motorola Defy (Motorola MB525) Model.
2010 májusában mutatta be a Google az I/O fejlesztői konferencián:
2010. december 6-án jelentette meg a Google az Android 2.3 Gingerbreadet és vele együtt a Samsunggal közös Nexus S telefont.
2011. október 19-én jelent meg a Samsunggal közös Google Galaxy Nexus telefonon. Ezeken a készülékeken elérhető: Sony Ericsson: Xperia: Arc, Arc S, Neo, Neo V, Ray, Mini, Mini Pro, Pro, Active, Live with walkman (összes megerősítve)
Samsung: Nexus S, Galaxy S2, Galaxy S3, Galaxy W, Galaxy R (megerősítve), Galaxy Note
Motorola: Defy+ (nem hivatalosan, CM9), ATRIX, RAZR (megerősítve), DROID RAZR (Magyarországon nem elérhető)(megerősítve), DROID Bionic (Magyarországon nem elérhető)(megerősítve), ATRIX 2, Photon 4G (Magyarországon nem elérhető), DroidX2 (Magyarországon nem elérhető), Milestone 3
HTC: Rezound (Magyarországon nem elérhető), Vivid (Magyarországon nem elérhető), EVO 4G (Magyarországon nem elérhető), One X, One S, One V, Desire C
LG: Optimus Black, Optimus 3D, Optimus 4X
Alcatel: OT-995
2010. augusztus 12-én egy sajtóközleményben a Oracle bejelentette, hogy pert indít a Google ellen, amiért megsértették a szellemi tulajdonjogát az Android operációs rendszerben használt Java-val. Az ok: „Az Android kifejlesztése során a Google tudatosan többször is megsértette az Oracle szellemi jogát a Java használatával“. A per 2012. április 16-án vette kezdetét a San Francisco-i szövetségi bíróságon, ahol is az Oracle egymilliárd dollár értékű kártérítést igényel, ill. az Android terjesztésének felfüggesztését kéri mindaddig, amíg nem tudnak megállapodni a Google-vel a licencfeltételekről.
Hírek
bármilyen telefon típusú androidos telefonok tuningolása!
Samsung telefonokat 2000ft ért függetlenítem!!
Szavazás